Fogyás iszlám módon

Halálosabb mindennél

Keresztes lovagvárak a Közel-Keleten Nemzedékek óta tartó fogyás Miközben a világ keresztényei tódulnak Betlehembe és a közeli Jeruzsálembe, hogy lássák Jézus életének helyszíneit, sok palesztin keresztény abban reménykedik, hogy csatlakozhat már külföldre költözött rokonaihoz.

A keresztény közösségek az egész Közel-Keleten nemzedékek óta fogynak, s ezt a folyamatot különösen felgyorsították az "arab tavasz" forradalmai és a radikális iszlám előretörése. A kereszténység bölcsője nem szenvedett el olyan véres csonkítást, mint a szomszédos Szíriában vagy Irakban, de a szentföldi keresztények is elvándorolnak, az izraeli megszállást kárhoztatva gazdasági lehetőségeik elsorvadása és mozgásszabadságuk korlátozása miatt.

Bíznak benne, hogy Ferenc pápa látogatása során érzékeli helyzetüket, de nem hiszik, hogy sokat tehetne értük a legutóbbi izraeli-palesztin béketárgyalások összeomlása után. Ma ez az arány 20, illetve 1,8 százalék. Az egymástól tízpercnyi autóútra fekvő két várost ma ormótlan betonfal választja el egymástól, amelyet Izrael egy évtizede, a palesztin felkelés után épített.

Az erőszak lecsillapodott, de a fal a szegregáció tartós jelképeként a helyén maradt. A létszámcsökkenés részben a keresztényeknek a muzulmánokéhoz és zsidókéhoz képest alacsonyabb születési arányszámával magyarázható, de fő oka mégis az emigráció.

Az Izrael határain belül élő keresztények helyzete jobb, mint a megszállt területeken élő nemzettársaiké. Számuk Izrael állam as alapítása óta 34 ezerről ezerre nőtt, és közösségeik profitálnak Izrael virágzó, nyitott gazdaságából. A megszállt Ciszjordániáról és Kelet-Jeruzsálemről nincsenek hivatalos adatok, de egyházi források szerint számuk lényegében nem nőtt, miközben arányuk az összlakosságon belül radikálisan csökkent.

Se evés, se ivás, se szex – hogy hat a testre a Ramadán?

A Hamász által igazgatott, szigorú izraeli-egyiptomi blokád alatt tartott Gázai övezetben a keresztény lakosság húsz év alatt megfeleződött, mára csak mintegy an maradtak.

Egy április eleji palesztin felmérés szerint a kilátások csüggesztőek. A jeruzsálemi keresztények 62 százaléka azt mondja, hogy el akar menni. Egyharmaduk legalább egy olyan családot ismer, amely az elmúlt öt évben távozott fogyás iszlám módon.

Az emigráció okait többféleképpen látják. Izraeli tisztségviselők jelentős tényezőként említik a növekvő muzulmán lakossággal fennálló viszályt. Egyes keresztények elismerik, hogy alkalmanként vannak súrlódások, de azt állítják, hogy inkább az elhúzódó izraeli megszállás és annak hátrányos következményei aggasztják őket.

Izrael az es háborúban szállta meg Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet. Utóbbiból ben egyoldalúan kivonult, de Ciszjordánia továbbra is katonai megszállás alatt van, Kelet-Jeruzsálemet pedig annektálta.

Újabb részletek a magyar dizsihadistáról, aki öngyilkos robbantó akart lenni Folyamatosan tárják V. Kende elé a megtalált beszélgetéseit, erre úgy reagál, hogy nem gondolta komolyan. Mint ismert, kevéssel a labdarúgó-Eb előtt a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség lecsapott egy 21 éves egyetemistára Budapesten, V. Kende az iszlám állam kötelékeiben terrorcselekményre készülhetett a Puskás Arénában - vagy körülötte - valamint a Balatonnál; előzetes letartóztatásban van. A Magyar Nemzet most azt írja, folyamatosan gyűlnek ellene a bizonyítékok a fiataltól lefoglalt műszaki eszközökről, miközben V.

Nábluszban, Ciszjordánia harmadik legnagyobb városában ben 4 ezer keresztény élt, számuk mára re zsugorodott. Fogyás iszlám módon testvérei közül hárman külföldön élnek, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban.

Most negyedik testvére, húga is távozni készül - látva testvérei boldogulását a ciszjordániai korlátozásoktól távol.