Fogyás modszer

Szerző: Horváth Gabi A böjt alatt legtöbben a napokig, akár hetekig tartó önmegtartóztatást értjük, amikor bizonyos, vagy szinte minden élelmiszertől tartózkodunk.
Ám van egy másik fajtája is: a szakaszos böjt. Ilyenkor a nap bizonyos időszakában legalább 12, de inkább 16 órán keresztül nem eszünk ez utóbbit nevezik böjtnek : például legkésőbb este 6 órakor vacsorázunk, és másnap csak kor reggelizünk meg.
A kutatások szerint ez a fajta ételmegvonás eredményesen fogyaszt, ám sok más dologra is jó. Megmutatjuk, mi mindenre.
Fotó: Pixabay. A szakaszos böjt viszont segít megtartani az izomtömeget, fogyás modszer nem veszítjük el, amit az edzőteremben felépítettünk.
Megcélozza a hasi zsírt A hasi zsír különösen veszélyes dolog: az ide hízó férfiak, de a nők is nagyobb eséllyel vannak kitéve a szív- és érrendszeri fogyás modszer. Több kutatás is arra utal, hogy a szakaszos böjt akár a sörpocakot is segíthet leadni. Csökkenti a cukorbetegség kockázatát A kutatók azt is felfedezték, hogy ez a fogyókúrás módszer a 2-es típusú cukorbetegség rizikóját is csökkentheti.
Az úgynevezett metabolikus szindróma, a magas vércukorszint,a hasi elhízás, a magas vérnyomás és a magas hölgy köpenye fogyás és triglicerid-szint együttese hajlamosít erre a betegségre, ezen kívül pedig a stroke-ra és a szívbetegségekre is. A klinikai vizsgálatok szerint viszont a szakaszos böjt minden vizsgált személynél a tünetek csökkenéséhez vezetett.
Enyhíti a gyulladásokat A szervezetben nem csak a fertőzések válthatnak ki gyulladásos folyamatokat, hanem a káros szokások is: a dohányzás, a stressz és az egészségtelen táplálkozás.
A szakaszos böjt viszont enyhíti ezeket, és ezáltal is csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbetegség rizikóját. Hacsak nem szabunk gátat neki a szakaszos böjttelugyanis ez erre is jó! Tovább élhetünk tőle A legújabb kutatások pedig egyenesen azt állítják, hogy tovább élhetünk, ha időnként drasztikusan megvonjuk magunktól a kalóriákat.
Állatkísérletekben a rendszeresen koplaltatott patkányok 83 százalékkal voltak hosszabb életűek, mint az élelmiszerhez folyamatosan hozzáférők.